Kincsem – a Gödön trénerező verhetetlen versenyló

Kincsem (Tápiószentmárton? 1874. március 17. – Kisbér? 1887. március 17.) többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”. Élete során, két- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül 54 versenyre indult Gödről és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált, s az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet.



Tulajdonosa Blaskovich Ernő. Trénere az angol Hesp Robert világhírű versenyló idomár volt, aki 1874 őszén bérelte ki a Gödön lévő Telepet, ahol már előzőleg is voltak kisebb méretű istállók. Hespnek hatalmas szerepe volt abban, hogy a verhetetlen ló 4 éves pályafutása alatt soha nem betegedett meg, és mindvégig versenyképes állapotban maradt.

Kincsemet versenyeiben mindössze három zsoké lovagolta: Michael Madden, Harry Wainwright, Tom Busby. Kincsem neve már idejében is fogalom volt, bálványként emlegették. Legnagyobb győzelmét a telivérek hazájában, Angliában aratta. A goodwoodi verseny tette világhírűvé. A diadal után a „Hungarian Mare” (Magyar kanca) nevet a „Hungarian Wonder” (Magyar csoda) név váltotta fel, ha Kincsemről írtak vagy szóltak. Százharminc éve Göd búcsújáró hely lett azok számára, akiknek fontos volt a lóverseny. A „Kincsem” időkben még Angliából is külön tudósítókat küldtek Gödre a sportlapok, hogy beszámoljanak Kincsem állapotáról. Ez is mutatja, hogy 1874. és 1887. között Göd volt a lóversenyzés világának közepe. A több száz hektáros karámmal védett paddock-októl délre hatalmas telkekre gyönyörű villák épültek a későbbi idomárok, zsokék és tulajdonosok részére. Ekkor kezdődött Göd újjátelepülése. Még Kínába is eljutott Kincsem híre, Oroszországból pedig Maria Pavlovna nagyhercegnő egész kísérettel érkezett a csodaló futásának megtekintésére. Kincsem-láz fogta el abban az időben nemcsak Magyarországot, de Európát is. Kincsem élete során vonaton beutazta fél Európát. Magyarország, Ausztria, Németország, Franciaország, Anglia versenyeinek jelenleg is verhetetlen magyar kancája.

Soha magyar lóról annyi festmény és rajz nem készült, mint Kincsemről. De egyik hamisabb, mint a másik. Szerencsére H. Schnaebeli német fényképész négy alkalommal lefényképezte a kancát, ezek közül kettő élethű és retusálás nélküli, ezért ez hitelesnek fogadható el.

Kincsem rendkívül jó természetű, higgadt telivér volt. Szinte semmire sem volt kényes, talán csak egyedül ivóvizére. Viszont a legenda szerint csak akkor volt nyugodt, ha a legkedvesebb társa és egyben barátja a fekete-fehér nőstény macska (Csalogány) vele volt. Nélküle Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni.
Nem ügyeskedés szülte az 54 győzelmet, hanem a képesség, az acélosság, a tudatos küzdőképesség: elsőnek lenni a legjobbak között!

Kincsem „gödi korszaka” 1875-től 1880 végéig tartott.
Hatéves volt, amikor a lábai már nem bírták az iramot, lesántult. Tulajdonosa a kancát Kisbérre küldette tenyésztésbe. Leszármazottai eljutottak a világ neves tenyésztőistállóiba. Kincsem 1887. március 17. hajnalán múlt ki. Idomárja Hesp Róbert 39 nappal élte túl szeretett kancáját. Számos versenyt neveztek el a csodakancáról olyan országokban is, ahol a kanca élete során meg sem fordult. Szobrot emeltek a Kincsem Park budapesti galopp-pálya bejáratánál, a telivértenyésztés egyik központjának számító angliai Newmarket múzeumában (Horse Racing Museum), valamint Tápiószentmártonban. Csontváza a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva, ahol megtekinthetők kitüntetései, érmei is. Külföldön „Hungarian Wonder”, azaz Magyar Csoda néven ismerik.
Az egykori gödi csárda istállója, benne Kincsem box-a még megvan, még áll a lóversenyzés szentélye. Közvetlen környékét 130 éve a gödiek egyszerűen „a Kincsemnek” nevezik. Talán a sors ujja, hogy annyi hányattatás és rossz gazda után 1999-ben az Önkormányzat megszerezte az épület tulajdonjogát, és él a remény, hogy Kincsem emlékét méltón megőrizve most szobra is állna Gödön, az egykori versenyistállója előtt.

A magyar lovas kultúrának évezredes gyökerei vannak. Lovas hagyományaink nemzeti kultúránk értékes részét képezi, melynek hírnevét Kincsem – a világ eddigi legsikeresebb versenylova, akit Gödön trénereztek – is öregbíti ezt.

Kincsem 140. évfordulója alkalmából tisztelettel adózunk emléke iránt:

Szabó Zsuzsa
Művelődési Ház Igazgató