Gödön élő vagy elhunyt nevezetes polgárok életútja, a településen megfordult más hírességek

TUDÓSOK, SZAKEMBEREK

	Wigner Jenő (Budapest 1902. november 17. - Princeton 1995. január 3.) magyar származású amerikai fizikus. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta megosztva " az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért. A Jávorka Sándor utca 18. szám alatt (1917-kb.1940. nyaranta) Alsógödön írta a "csoportelmélet és alkalmazása az atomszínképek kvantummechanikájában" című művét(1931).
	Dr. Huzella Tivadar (Budapest 1886. június 10. – Göd 1950. július 11. Biológus, szövettankutató, fő érdeklődési területe a rákkutatás volt. 1930-ban biológiai kutatóállomást létesített Alsógödön. A műerekkel kapcsolatos eredményeiért Nobel-díjra terjesztették, de abban az évben Szentgyörgyi Albert kapta meg. Budapesten és Debrecenben is egyetemi oktató volt, orvos-biológiát adott elő. 1939-ben Budapesten és Gödön tartották az Anatómiai Világkongresszust.
	Ambrus László (1915 - 1988) vízügyi főmérnök, a gödi termálkút megvalósításának előmozdítója.

	Németh László (Nagybánya 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas író. Regények, drámák, tanulmányok, kritikák, esszék, önéletírások, műfordítások egyaránt beletartoznak életművébe. Hosszú éveket töltött a községben, a Duna utcában. Ekkor írta az Emberi Színjáték (1929), Bodnárné (1931), Gyász (1936), Alsóvárosi busz (1938) és több híres regényét. Az ostrom alatt egy darabig Illyés Gyula is itt tartózkodott náluk Gödön.
	Beck Ö. Fülöp (Pápa 1873 – Budapest 1945. január 31.) szobrász, a legjelentősebb magyar érem és plakett alkotóművész. 1912-1944 között alkotott Alsógödön a Pesti út és a József Attila utca határolta területen. Munkái a Nemzeti Galéria és európai múzeumok tulajdonában vannak. Portréját ábrázoló mellszobra az alsógödi vasútállomás mellett állt, melyet sajnos 2004. májusában eltulajdonítottak. Gyermekei szintén művészekké váltak. Judit festőművész, András fia, aki 1957-ben Párizsban telepedett le, Kossuth-díjas szobrászművész, kisplasztikái világhírűek.
	Bernáth Aurél (1895-1982) Kossuth és Munkácsy díjas festő, főiskolai tanár. Irodalmi munkássága is sokrétű, elméleti tanulmányok, életrajz, naplófeljegyzések. A víz közelsége miatt 1956. tavaszán Gödön, a Duna-parton vásárolt víkendházat, ahol hétvégeken alkotott. Sok akvarell és pasztell született Gödön.
	Lakatos Gabriella (1927-1989) prímabalerina. Kossuth díjas, Érdemes,- valamint Kiváló Művész. Gödön, a Feneketlen tó mellett laktak, talán itt is született. A Magyar Operaház magántáncosa, majd balettmestere. Finnországban is kitüntetést kapott.
	Latabár Kálmán (1902-1970. január 11.) Kossuth-díjas, Kiváló, valamint Érdemes Művész. A Latabár színészdinasztia legsikeresebb tagja. Felsőgödi Dunaparton a Latabár villában nyaraltak, majd később itt is laktak. Teret neveztek el róla.
	Uhrig Zsigmond (1919 - 1993) festőművész. Rudnay-tanítvány, Nemes Lampért,-  Szinyei-Merse díjas.

SPORTOLÓK

	Kóczán Mór (Kocs 1885 – Alsógöd 1972) első nagy magyar gerelyhajító. Diákként már a Budapesti Torna Club igazolt versenyzője. Többszörös magyar bajnok, 1911-ben világcsúcsot ért el, az 1912-es olimpián harmadik helyen végzett. Legnagyobb sikere az 1914-es angol bajnokság megnyerése. Ötszörös magyar bajnok, világcsúcstartó. 1948-ban telepedett le Gödön, ahol edzőként és versenybíróként dolgozott élete végéig. 1971-ben Kóczán Mór Vándordíjat alapított, melyet évenként adnak át az országos bajnokság győztesének.  Az önkormányzat évente a legjobb teljesítményt nyújtó egyéni női és férfi, valamint csapat kategóriában adja át a Kóczán Mór Díjat.
	Híres (Hrabusa) László (Újpest 1917 -  ) az atlétika örök szerelmese. Az 1920-as években költöztek Gödre, 79 éves koráig Felsőgödön élt. 1934-1936 között 800-3000 méteres futásban 9 országos bajnokságot nyert. 1938-tól magyar válogatott. 1947-ben 2 mérföldes akadályfutásban angol bajnokságot nyert. 1500 méteres síkfutásban 3000 méteres akadályfutásban huszonhétszeres magyar válogatott, tizenegy magyar bajnokságot nyert hét országos csúccsal. 1943-tól edző-versenyző, aktív pályafutását 1953-ban fejezte be. 1957-1962-ig Romániában volt edző. Leghíresebb magyar tanítványai: Szentgáli, Mecser, Zemen. Az 1988-as olimpia győztes öttusa csapat futóedzője. Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem Arany Fokozata, Magyar Köztársasági Érdemérem Kiskeresztje kitüntetéseket kapott. Emellett tehetséges rajzoló, sport karikaturista. Háza előtt 1990-től mindig lobogott a magyar zászló. Felkutatta a II. világháborúban elesett, eltűnt, elhurcoltak nevét és az emlékmű avató beszédet is ő tartotta. Jelenleg Budapesten, a Práter utcában él. Göd Város Önkormányzata 2002-ben Göd Díszpolgára kitüntető címben részesítette.
	Kammerer Zoltán (Vác, 1978 -  ) háromszoros olimpiai bajnok. 1987-től kajakozik. Pályafutását Gödön kezdte, ahol hatszor nyert országos bajnoki címet, majd az UTE és a Győri Egyesület színeiben versenyzett. Eredményei: világbajnokságon 2 arany, 1 bronzérem. Európa Bajnokságon 2 arany, 3 ezüst érem. Háromszoros olimpiai bajnok (Sydney 2000 Athén 2004). 1995-től folyamatosan válogatott kerettag. Gödön a vizisport népszerűsége és sikere nagyban köszönhető az ő személyének, az általa elért eredményeinek. A nevelő egyesülettel továbbra is élő kapcsolata van, rendszeres résztvevője a Göd Kupa Kajak-kenu versenynek. Göd Város Önkormányzata 2003-ben Göd Díszpolgára kitüntető címben részesítette.
	Ménesi György (Budapest, 1933 –  ) "a GUINESS rekorder". 17 évesen került kapcsolatba a repüléssel. 1950-ben már az Országos Magyar Repülő Egyesület, majd később a Mezőgazdasági és Mentő Repülőcsoport tagja. Pályafutásának kiemelkedő eseménye 1986-ban volt, amikor végrehajtotta 100.000 felszállását. A GUINESS nem ismer  más pilótát, aki - több ízben is – napi ötven felszállást hajtott végre.
	Szaszák Dénes (Vác, 1981 –  ) világkupa és Euróba Bajnok. 1997-ben Országos Magyar Bajnokságot nyert. 1999-ben ismét magyar bajnok, majd a csehországi Maratoni Világkupán és a győri Európa Bajnokságon is első helyezést ért el. Az önkormányzat 2000-ben Kóczán Mór díjjal tüntette ki.

NEVEZETES POLGÁROK, CSALÁDOK

	Iván Kovács László (Debrecen 1930. augusztus 18. – Budapest 1957. december 30.) 1956-ban a Corvin parancsnoka. A forradalom leverése után egy Gödön szerveződött fegyveres csapattal elhagyta az országot, de amikor értesült arról, hogy két testvére még otthon van, hazajött. Közben testvérei Jugoszlávia felé elhagyták az országot, de ő itthon rekedt. Ezután szervezte a Turul Pártot és Nagy Imréék kiszabadítására csapatot verbuvált. Munkahelyén besúgás alapján 1957. március 12-én letartóztatták és 1957. december 30-án kivégezték. Göd Város Önkormányzata 1996-ban posztumusz Göd Díszpolgára kitüntető címben részesítette.
	Szudy Elemér (1880-1944?) Gödi Almanach 1997
	Bozóky Gyula (1878 – 1954) Gödi Almanach 1999
	Grassalkovichok Gödi Almanach 1996
	Mayerffy-ak Gödi Almanach 1999
	Nemeskéri-Kiss család Gödi Almanach  1994, 1996, 1997, 1998, 2000

GÖD VÁROS DÍSZPOLGÁRAI:

1994. Nagy László plébános (1912-1994)

1995. Nemeskéri Kiss Miklós honvéd ezredes (1820-1902)

1996. Iván Kovács László (1930-1957)

1997. Váraljai István (1922-1997)

1997. Ungvári Kálmánné (1913-2004)

1999. Szász Ferenc (1907 – 2006)
2000. Balassa Tibor (1908 – 1999)

2000. Ambrus László (1915-1988)

2002. Dr. Varasdy Sándorné, Zichy Henriette grófnő (1906-2000)

2002. Híres László (1917- ) 

2003. Kammerer Zoltán (1978-  )

2004. Dr. Wigner Jenő (1902 – 1995)

2004. Göncz Árpád (1922 -   )