Göd története

A régi jó régió!

A Duna folyam úton járókat terelő hatása, a magas száraz part, a folyóig lefutó völgyek és a kelet-nyugat irányú dombhátak már az írott történelem előtti időkben is lakottá tették a mai Göd térségét.

"Pest Megye Régészeti Topográfiája" összesen 23 nevezetes leletet vagy lelőhelyet  sorol fel a mintegy 2224 ha területről – az újkori kőkortól a vaskorszak kezdetéig. Kiemelt szerepet játszott a térség a római birodalom utolsó évtizedeiben.

A honfoglalás 1000. évfordulójára megjelentetett megyei monográfiák közül Pest Vármegye kötetének 139. oldalán írja Browszky Samu:

    " a gödi határban valamely nagyobb épület romjai láthatók."

Azóta mélyszántások következtében az eke lehatolásának mélységéről napvilágra került köveket széthordták.

A város támogatásával 2000-2001-ben a Magyar Nemzeti Múzeum régésze – Mráv Zsolt – részben feltárta a roppant méretű római tábor alapjait. A feltárási munkák jelenleg is folynak.

Soproni Sándor professzor szerint a település neve Contra Constantia Superior volt és Frigeridus dux építette Nagy Constantin császár fia, Constantius idejében, Krisztus után 370 körül. Az erőd falai védelmet nyújtottak – a leletek szerint a hunoknak is, és a honfoglaló magyaroknak is. Ide telepedett a névadó Göd nemzetség, melynek egy tagját még 1640-ben is említik oklevélben, Anarcsi György felesége volt Göd Judit. Göd neve hivatalos oklevélen 1255-ben jelent meg először.

Az avarkori földvár dombján ma országzászlót lenget a szél.

A törökdúlás első harmadában elpusztult a virágzó falu, kör alaprajzú templomával együtt, csak Paksi János szélmalma és a még ma is álló országút menti csárda maradtak fenn az 1700-as évekre, valamint az őszi Szent Gál napi országos jelentőségű, hetekig tartó marhavásárok intézménye.

A Madách családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, majd bérbe adta Mayerffy Ferencnek. Az ő fia József, – aki Wesselényi Miklós és Széchenyi István barátja és a reformkor kiemelkedő alakja volt – sörgyárat, kúriát, birtokközpontot, kikötőt hozott létre és újratelepítette magyar lakosokkal a tájat, ott, ahol a régi országút és a kelet felől a "Gödallya rév-"hez vezető út egymást metszette. Mayerffy József nevéhez fűződik az első magyar feliratú harang is, amit a teljes Habsburg elnyomás idején, 1805-ben öntetett ki "Göd tágas pusztája" részére. Ez a harang látható Göd címerében is.

1846-ban a területet kettészelte Magyarország első vasúti pályája.

A vásárok megszűntek, de előtérbe került angol trénerek segítségével a versenylótenyésztés. Az országúti csárda és istállói a "Kincsem telep" elnevezést kapták, mert innen indult a kedvéért megépített gödi vasútállomásról az 1876-1880 között itt trenírozott, legyőzhetetlen kanca – Kincsem-, amely mind az 54 versenyét megnyerte itthon és szerte Európában.

A kiegyezés után hazatért 1848-49-es honvéd ezredes, Nemeskéri Kiss Miklós alakított ki belterjes mezőgazdaságot, állattenyésztést, tejfeldolgozó, - és szeszipart. Parcellázott és ez által megrajzolta a mai város határait. 1890-től a legmódosabb budapesti polgárok gyönyörű, angolpark jellegű arborétumaikon megépítették nyaraló villáikat: Arany László, Deiwitz Ottó, Huzella Tivadar, Wigner Antal a későbbi Nobel-díjas Wigner Jenő atyja, Szudy Elemér és mások. Az 1870-ben még csak 177 lakost számláló pusztából 1999-re 15.000-nél is több lakosú város lett. A legfelsőbb társadalmi réteg előkelő nyaralótelepéből, az I. világháborút követően elcsatolt területekről menekített sok állami alkalmazott letelepedésével létrejött községekből 1970-ben egységes Göd alakult.

A korszerű elektromos hálózat az 1960-as, az ivóvízrendszer az 1970-es, a gázellátás az 1980-as években valósult meg. A szennyvízcsatorna létrehozása a befejezéshez közeledik. Kiépült a teljes telefonhálózat és a kábeltelevíziós rendszer.

Gödön az új, 2/A számú autóút mentén 2001. májusában megkezdődött a 80 millió dollár beruházású SAMSUNG SDI képcsőgyár építése és 2002. június 20-án felavatták a világ  egyik legkorszerűbb SAMSUNG elektronikai üzemét.

A gödi termálfürdő egész évben nyitva áll a vendégek előtt. A gödi termálvizet a szakhatóságok gyógy,- és ásványvízzé minősítették. Három dunai strand nyújt felüdülést a nyári szezonban.

A két önkormányzati általános iskolában közel 1.450 diák tanul. A város kulturális és egészségügyi ellátottsága a kornak megfelelő.

Az elkészült hatalmas golfpálya és sportcentrum, valamint az ötcsillagos Pólus Palace Hotel ismertté teszi Gödöt külföldön is, melyhez az európai színvonalúra fejlesztendő melegvizű strand is hozzá fog járulni.