Bemutatkozás

A város elhelyezkedése

Göd Budapesttől északra, a 2. sz. főút mellett helyezkedik el, a Duna bal partján, Budapest és Vác között, a fővárostól mintegy 20 km-re.

Megközelíthető: Budapestről a 2. sz. főúton Dunakeszin keresztül, és a közelmúltban épült új M2 jelű autóúton, valamint a Budapest-Szob villamosított nemzetközi vasútvonalon, Alsógöd, Göd és Felsőgöd MÁV állomásokon. Dunai vízi úton a Szigetmonostort és Gödöt összekötő réven. A városon keresztül halad a Budapestet a Duna-kanyarral összekötő kerékpárút.

Térségi szerepköre

Göd múltját tekintve, a XX. Század elejétől napjainkig kedvező természeti adottságai miatt kedvelt üdülőhely, a közelmúltban a lakó- és üdülőterület jellege egyaránt erősödött.

Városszerkezet

A település szerkezetére jellemző, hogy észak-déli irányban kettészeli a 2. sz. főút, valamint a Budapest – Vác vasútvonal, a többi, településszerkezetet is meghatározó útja a 2. sz. úttól indul ki keleti irányban. A település belterülete a nyugati, Duna melletti sávban helyezkedik el. A belterület két fő részből áll: Felsőgöd és Alsógöd területéből. A településrészek eltérő jellege a földrajzi adottságokon túlmenően a parcellázások különböző megoldásából ered. Önálló településrészként megemlítendő még a mintegy 300 lakosú Bócsa, falusias beépítésével, lovassportjával, s a közelében lévő SAMSUNG SDI képcsőgyárral

Göd közigazgatási területe 2223 hektár, ebből 855 hektár a belterület.

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint Göd területe már a régmúlt időkben is lakott volt. A település határában számos újkőkori, rézkori, vaskori és bronzkori emléket– többnyire használati tárgyakat – találtak. A mai Bócsa-újtelepen (Ilkamajor) pedig II. Constantinus uralkodása idején épített nagyméretű katonai tábor (Contra Constantinum), valamint egy sarok- és egy bástyatorony maradványait tárták fel.

A település nevét (Gud, Gwd) – amely valószínűleg német személynévből származtatható - egy 1317-ben kelt oklevélben említik először. Írásos emlékek nem említik ugyan, de a régészeti leletek tanúsága szerint a XII-XIII. században Göd templomos helynek számított. Felsőgöd déli részén, a Templom-dombon állt a falu középkori temploma.

A kedvező közlekedési adottságoknak (1846-ban adták át a Pest-Vác vasútvonalat), és a főváros közelségének köszönhetően 1890 körül intenzív parcellázás indult először Felsőgödön, majd később Alsógödön.

1970. július 1-én a döntően munkástelepülésű Felsőgöd és a korábban jómódú villatulajdonosok lakta Alsógöd nagyközséggé egyesült. A település 1999-ben városi rangot nyert. Lakóinak száma mára eléri a 17000 főt. Többségük napi ingázó, akik elsősorban Budapestre és a közeli Vácra járnak dolgozni.

Domborzat

Göd közigazgatási területének nyugati fele 110-120 m tengerszint feletti magasságú ártéri síkság, keleti fele teraszokkal jellemezhető, tagolt síkság, mely a Dunától távolodva fokozatosan emelkedik.

Legmagasabb pontja a Jancsi-hegy mellett helyezkedik el, 191 méteres. A Gödi-sziget közel 1 km hosszan, a község középső részével egyvonalban elhelyezkedő homokhordalék.

Vízrajz

A település területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Az országos szinten jellemző vízhiányt itt a folyam közvetlen közelsége ellensúlyozza. A Dunán a nyár eleji árvíz megszokott. A felsőgödi részen folyik az Ilka-patak és csatorna, és ezek kisebb mellékágai. Az alsógödi Duna parton ered a Széchenyi- és még 72 kisebb-nagyobb forrás. Ugyancsak az alsógödi Duna-parton található 2 mesterséges eredetű tó: a Horgásztó és a Feneketlen tó is. A Dunán élénk vízisport-tevékenység zajlik.

Építészeti értékek

A város számos, a XX. század elején épült hangulatos villa mellett, egy országos jelentőséggel védett műemlékkel is rendelkezik: a volt Nemeskéri Kúriával. Az épületben jelenleg a hangulatos Szt. Hubertus étterem üzemel. A Kúria számos társadalmi eseménynek, hangversenynek is otthont ad. Jelenleg magántulajdon.

A város legrégibb, ma is meglévő épülete az ún. Kincsem istálló. Az épület feltehetőleg a XVII. században épült, postakocsi állomásként működött a Budapest-Vác vasútvonal elkészültéig (XIX. század közepe). A XIX. század végén versenylóistálló üzemelt benne, nevét a világ máig legeredményesebb versenylováról, Kincsemről kapta. Az épület jelenleg romos, üres, helyi védelem alatt áll. Az önkormányzat távlati terveiben kulturális célú hasznosítása szerepel.

Az épület előtt Göd város díszpolgárának, az 1956-os forradalom miatt kivégzett Iván-Kovács Lászlónak a szobra áll.

Természeti értékek:

-   A város természeti értékei közül kiemelkedő a természeti értékekben gazdag Duna-partja. (5km). Három dunai strand nyújt felüdülést a nyári szezonban.

-   A Gödi-Sziget és környéke országos szintű védelmet kapott, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

-   A város határában gyógyhatású termálvíz található. Jelenleg egy családias, városi strandfürdőként üzemel a golfpálya tőszomszédságában. A gödi termálfürdő egész évben nyitva áll a vendégek előtt. A gödi termálvizet a szakhatóságok gyógyvíz mellett ásványvízzé is minősítették.

-   Szintén országos jelentőséggel védett terület a Gödi Láprét, mellette található az ötcsillagos Pólus Palace Hotel. A láprét védelme a golfpálya tulajdonosainak a feladata.  A golfszálló magántulajdon. http://www.poluspalace.hu