Történeti áttekintés

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Göd területe az újkőkorban, a rézkorban, a bronzkorban és a vaskorban is lakott volt. A mai Bócsa-újtelepen II. Constantius uralkodása idején épített katonai tábor (Contra Constantiam) maradványait tárták fel. Településünk területén szarmata és avarkori leleteket is találtak.

A település nevét (Gud, Gewd) – amely a betelepülő magyarok török eredetű nevű nemzetségfőjétől származtatható – egy 1255-ben kelt oklevélben említik először. Göd a XII-XIII. században már templomos helynek számított. Felsőgöd déli részén, a Templom-dombon állt a falu középkori temploma. Az oszmán uralom elején elpusztult településünk, majd lassan települt újra Göd-puszta.

A mezőgazdasági adottságokból a versenylótenyésztés emelkedett ki. A közlekedési lehetőségeknek (1846-tól Pest-Vác vasútvonal) és a főváros közelségének köszön-hetően 1890 körül nagy parcellázás kezdődött Felsőgödön, majd később Alsógödön.

 A döntően munkástelepülés Felsőgöd (1921-től község) és a jellemzően korábban jómódú villatulajdonosok lakta Alsógöd (1914-től község) nagyközséggé 1970-ben egyesült. A település 1999-ben városi rangot kapott. Göd lakóinak száma mára eléri a 17000 főt. A dolgozók többsége ingázó, akik Budapestre, vagy Vácra járnak munkába.